• Nyomozói és ügyészi tapasztalat

    Közel húsz éves nyomozóügyészi tapasztalatom Önt segítheti. Ha van eljárási hiba, azt megtalálom.

  • 0-24

    Ha baj van, 0-24 óráig állok a rendelkezésére. Korrekt, őszinte szakmai tájékoztatást nyújtok.

  • Jogi tanácsadás

    Felmerülő kérdések, kétségek tisztázására személyes konzultációval, vagy folyamatban lévő ügy speciális szakmai véleményezésével segítünk.

  • Korrekt kapcsolat

    Megbízhatóság, elérhetőség, kiszámíthatóság, őszinteség.



HÍREK




Házassági szerződés

A Polgári Törvénykönyv házassági vagyonjogra vonatkozó főszabálya szerint a házasulók között a házassági életközösség időtartama alatt vagyonközösség jön létre.

Fontos kiemelni, hogy a házasságkötéssel a vagyonközösség NEM a házasságkötés időpontjától kezdődik. A közös vagyon körébe tartozik minden olyan vagyontárgy is, amelyet a házastársak a házasságuk megkötése előtt az életközösség kezdetének időpontjától szereztek. A házasság megkötésével tehát az életközösség létrejötte óta szerzett vagyontárgyak a közös vagyonba fognak tartozni. A közös vagyon alakulását az egyszerűbb átláthatóság végett az alábbi ábrán szemléltetjük.

Az életközösség fogalmát a törvény ugyan nem tartalmazza, a bírói gyakorlat azonban igen, mely szerint a házastársi életközösségnek 3 feltétele van.

· a közös háztartás (együttélés),
· a közös gazdálkodás (nem feltétel a közös kassza, csak a közös cél), és
· a házasélet gyakorlása (nemi kapcsolat)

A fenti feltételek nem konjunktív feltételek, azaz az életközösség létrejöttének megállapításához nem szükséges együttesen fennállniuk.

Közös vagyon


Így fenn állhat az életközösség abban az esetben is, ha például bármelyik házastárs akár rövidebb, akár hosszabb ideig külföldön dolgozik, de akkor is, ha esetleg ezt az időt börtönben vagy kórházban kénytelen tölteni, az életközösség fenntartására irányuló kölcsönös szándék, azaz más néven az „együvé tartozás” ugyanis pótolja az életközösség hiányzó feltételét. Ilyen szándéknak tekinthető a felek rendszeres, leginkább napi szintű kapcsolattartása (telefonálás, levelezés, skype, facetime stb.), vagy mondjuk a közös spórolás egy közös autóra.

A KÖZÖS VAGYON:
· azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek
· a közös vagyontárgyak terhei
· és - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
Tulajdonképpen leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy minden olyan vagyontárgy, teher és tartozás, amely nem tartozik a felek külön vagyonába, az közös vagyonba tartozik.

Néhány példát említve, közös vagyonba tartoznak az alábbiak:
· a házastárs munkabére, egyéb jövedelme
· a házastársaknak adott ajándék, ide értve a nászajándékot is vagy akár a mennyasszonytáncpénzt is
a házastárs külön vagyonának tiszta haszna, például az egyik házastárs bérbe adott lakásának a bérleti díja, bár a lakás hiába tartozik a fél külön vagyonába a kapott bérleti díj a közös vagyont fogja gyarapítani
· a közös vagyon helyébe lépő érték/ a közös vagyon értékén szerzett vagyontárgy, például az egyik fél félretett pénzéből vásárolt autó
· az a külön vagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után, például a közösen használt hajszárító, számítógép stb.

KÜLÖN VAGYON:
· házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
· a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás
· a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat
· a személyét ért sérelemért kapott juttatás
· a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy
· a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték

Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyonközösség a házasulók között csak házassági vagyonjogi szerződés hiányában jön létre.

Hogy mire jó egy házassági vagyonjogi szerződés, ha jól van megírva?
· alkalmas lehet az egyik fél kizárására a másik fél által vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokért (amint, ahogyan azt fentebb említettük a házastársak közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat, a házassági vagyonjogi szerződéssel azonban kizárható ez a kötelezettség, így nem éri kellemetlen meglepetésként a feleket, ha az egyikük olyan mennyiségű tartozást halmozott fel, amiről a házastársa esetleg nem is tudott)
· biztos garanciát nyújthat egy esetleges későbbi vitás, hónapokig elhúzódó, és főként költséges válás elkerülésére
· a közhiedelemmel ellentétben pedig olyan házastársi kapcsolat kialakulásához járul hozzá, amely a vagyoni viszonyok rendezettsége miatt kiegyensúlyozottabb, így eleve elkerülhető, de még csak szóba sem jöhet a szokásos enyém, tied, miénk vita.

Amennyiben úgy döntött, hogy nem száll fel a házasság repülőgépére ejtőernyő nélkül és házassági vagyonjogi szerződést kíván kötni, forduljon hozzánk bizalommal és keresse fel irodánkat az alábbi elérhetőségek bármelyikén!






Kötelező regisztráció cégeknek 2017. augusztus 30-ig!

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: „e-ügyintézési tv.”) 2018. január 1-től minden gazdálkodó szervezet számára kötelezővé teszi a Cégkapu szolgáltatás használatát az állammal való elektronikus kapcsolattartás érdekében.

Leegyszerűsítve a Cégkapu egy olyan központi szolgáltatás, amely a „Személyes Ügyfélkapu” “ikertestvére”, és azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodó szervezetek és a hivatalos szervek az egymás közötti levelezésüket papíralap helyett ezen az elektronikus felületen tegyék meg.

A törvény értelmében gazdálkodó szervezetnek minősül minden a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: „Pp”) 396. §-ában meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy a törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet.

Kötelező regisztráció


Pp 396. §: E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A gazdálkodó szervezet a törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő 8 napon belül - köteles bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (Rendelkezési Nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét.

Az e- ügyintézési törvény 107. § (4) és 108. § (6) bekezdései szerint a 2017. január 1. napján már létező gazdálkodó szervezeteknek a hivatalos elérhetőségüket be kell, hogy jelentsék 2017. augusztus 30-ig a szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartásba vagy a Rendelkezési Nyilvántartásba, melynek előfeltétele a Cégkapu szolgáltatásra történő regisztráció. A törvény 110/B. §- a egy ún. türelmi időt határoz meg, mely szerint 2017. december 31-ig, ha jogszabály alapján az ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles és a 14. § szerinti elektronikus elérhetősége az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára nem ismert, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféllel első alkalommal papír alapon veszi fel a kapcsolatot, és ezzel egyidejűleg felhívja az ügyfelet arra, hogy beadványait, iratait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről.

Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 89. § (1) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet csak egy cégkapuval rendelkezhet.

Gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu-regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezheti.

A cégkapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a cégkapu kezelésére az adott gazdálkodó szervezetnél felhatalmazott természetes személyt (a továbbiakban: cégkapumegbízott) tartja nyilván, az adott gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu igénybevételével elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók (a továbbiakban: a gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult személyek) regisztrációját a cégkapumegbízott végzi.

Linkek:

A regisztráció az alábbi linken érhető el:

https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html

A regisztrációhoz segítséget pedig az alábbi linkre kattintva érheti el:

http://ekozig.mo.hu/sites/default/files/Cegkapu_regisztracio_alkalmazas_felhasznaloi_leiras.pdf

Jogszabályi háttér:

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

A Cégkapuba való kötelező regisztrációval kapcsolatos további információkért, kérjük érdeklődjön irodánknál.




Ítélkezési szünet

Ítélkezési szünet idén július 15-től augusztus 20-ig tart. Bírósági tárgyalások nem lesznek, de Irodánk folyamatosan áll az ügyfelek rendelkezésére. Ha jogi segítségre van szüksége, keressen bennünket!



Ítélkezési szünet




© 2016 Szabó M. Ügyvédi Iroda. Minden jog fenntartva | Impresszum és Tárhely Szolgáltató


Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Szabó M. Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.